Június 20. Rafael névnapja van

5820 Mezőhegyes, Külterület 0646/15 hrsz. Tel.: +36 68 566-200 & Mobil: +36 30/337-7650 info@semex.hu

Állomány genomvizsgálat a tenyésztők szemszögéből

Az LD chipek 2009-es bevezetése előrehaladást eredményezett a genomikus technológiában, mely révén megvalósíthatóvá vált egy egész állomány genomvizsgálata. A lehetőség lenyűgöző volt, mely egy állomány tenyésztési programjának javítását szolgálta. A fiatal borjak rögtön olyan megbízhatóságú tenyészértéket kaphatnak, mellyel korábban csak a több utóddal rendelkező donor tehenek rendelkeztek. Mit tanultunk ezen tesztek gyakorlati alkalmazása során hat évvel a kereskedelmi forgalomba kerülésüket követően?
2200 - Ennyi üszőborjú genomvizsgálata történik évente a RuAnn Dairy farmon Kaliforniában (USA). A RuAnn farmon 3900 tejelő és szárazon álló tehén van, mind törzskönyvezett holstein-fríz. „Az elsődleges ok, amiért elkezdtük az összes üszőnk genomvizsgálatát az az, hogy nem akartuk túlzsúfolni az üszőistállóinkat”- mondta Steve Maddox. „Segítségre volt szükségünk, hogy meghatározzuk a gyengébb 25%-ot, melyet eladunk. Általában 4-5 hónapos korban adjuk el őket, erre a korra már látható, hogy hogyan néznek ki, a küllem is szempont.” A 40$-os teszt költsége nem elhanyagolható tétel, de ahogy Steve megvilágítja a kérdést, egy havi extra takarmányozási költség bőven fedezi az erre fordított éves kiadásokat.

Pontos azonosítás

A borjaktól való mintavétel egy napos korban történik a fülszám behelyezésekor kapott szövetmintából, és általában 3 hét szükséges az eredmények megérkezéséhez.


Az első része a genomvizsgálatnak a származás azonosítás, a fülszámok pontos behelyezése és az adatrögzítés kritikus fontosságú

„Hibák történhetnek és ez az egyetlen módja, hogy kijavítsuk. 180-200 eredményt kapunk havonta, melyekből 4-5 esetben származási hibát tapasztalnak”- mondja Steve. „Néha ezek hibák, de olyan is van, hogy 2 embriót ültetünk be egy recipiensbe, és megbízunk a tesztben, mely megmondja, hogy melyik eredményezett borjút.”

Párosítási döntések

Ez nem egy egyértelmű dolog, hogy a leggyengébb 25%-ot eladjuk. A legtöbb üsző a szülői átlaghoz közeli értéket mutat, de vannak eltérő esetek, amikor 200 ponttal gyengébb vagy magasabb értéket kapunk. „Minden olyan egyedet, mely 100 ponttal gyengébbet mutat a szülői átlagnál, azt eladásra jelöljük.”- magyarázza Steve. „Épp most történt, hogy a testvérem a show üszőnk közül mutatott egyre, melyet én eladásra jelöltem ki, szóval a legszebbek nem mindig a legkeményebben dolgozó egyedek.” Valójában az egyed külleme és a család ismerete is részei az eladási döntésnek. A dolog másik végén, a legjobb 25%-ot mesterségesen termékenyítjük és az egyedi tulajdonságai és a genomeredmények alapján történik a bikaválasztás. „Nem bízunk meg 100%-ban a genomvizsgálati eredményekben” –mondta Steve. „ Nem akarunk tenyésztési döntéseket hozni az irodából, szükség van arra is, hogy megnézzük az állatot.” Minden más üszőt, mint recipienst használnak. A RuAnn farmon született borjak fele embrióprogramból születik. A farm alkalmazottai az állatorvosok és van saját embrió és in-vitro labor is a farmon. Ennyi embrióprogramból született borjú vonatkozásában Steve lenyűgözőnek látja a teljes testvérek genomeredmények közötti variancia mértékét. Természetesen a lista legjobbjai embrió donorok lesznek.

Tehén családok

„A legtöbb genomvizsgálat szerepe, hogy elegendő időt biztosítson az általa nyújtott információk maximális használatához”

- mondta Steve. „Számomra nagyon hasznos eszköz, mely egy teljes állomány genetikai terveként is szolgálhat, még a leggyengébbek esetében is. Egy szempont, melyet Steve szívesen visszakövet, az az, hogy a különböző tehéncsaládok hogyan örökítik tulajdonságaikat. „Vannak olyan családok, melyek mindig a szülői átlag alatt vannak, és vannak, amelyek mindig e felett teljesítenek. Ez utóbbiakat függetlenül attól, hogy melyik negyedbe tartoznak, meg kell tartani, mert egy vagy két generáció elteltével a legjobbak közé fognak tartozni.”

Új-Fundland

A kanadai David és Sara Simmons 100 tehenet tart a Pure Holsteins farmon Corner Brookban, Új-Fundlandon. „2012-ben kezdtük genomvizsgáltatni a megszületett üszőborjakat, először azért, mert nem akartuk elszalasztani a lehetőséget”- mondta David. „Mindig is több üszőnk volt, mint amit a tenyész-utánpótlásra fordítunk, így jó megoldásnak tűnt azon 8-10 állat kiválasztására, melyeket értékesítünk.” Először orr váladékból küldték be a mintákat, de sok esetben vizsgálat ismétlésre volt szükség, mert nem volt elégséges a minta mennyisége. „Amióta áttértünk a fülszám-behelyezéskor kapott szövetminta használatára egyetlen vizsgálatot sem kellett megismételni. Nagyon meglepődtünk és büszkék vagyunk, hiszen ez elmúlt három évben egyetlen egyszer sem volt származási hiba.” Az eredmények a legtöbbször a szülői átlaghoz közeli értéket mutatnak, de vannak meglepő esetek. „Egy alkalommal teljesen el voltunk ámulva, mikor kiderült, hogy a világ 3. legnagyobb gLPI értékű Sid-lánya a tenyészetünkben van. Van egy pár magasabb értékű egyedünk, melyeket közösen tulajdonoljuk másokkal, de ezentúl még csak építgetjük az állományt, így nagyon meglepett minket ez az érték.

Évi 50 egyed genomvizsgálata egyedenként mintegy 50$ értékkel számolva 2500$ évi kiadást jelent. Számításaink alapján egy üsző felnevelési költsége 3200$, így ha legalább 1-2 állat esetében segít helyes selejtezési döntést hozni, akkor már megérte

- magyarázta David. Számunkra a személyes elfogultság lehetőségének kivédésében nyújt nagy segítséget. Objektív információkkal segít meghozni a helyes döntést.”

Húsmarha bikák

„Négy évvel ezelőtt kezdtük genomvizsgáltatni az üsző borjakat, hogy eldönthessük, hogy melyiket termékenyítsük húsmarha bikával. Biztonsággal meghatározunk egy kisebb üszőkört, melyekből kijelöljük azokat, melyeket termékenyítünk és azokat, melyek recipiensek lesznek. Emellett azt a nagyobb kört is meghatározzuk, melyet nem kívánunk tovább tenyészteni”- magyarázza Tim Gue a Huddlestone Holsteins farmról, Nyugat-Sussex-ből az Egyesült Királyságból. „Nem egy nagy tejelő marha régióban élünk, így nincs túl nagy igény a tejelő üszőkre. Így az állomány egy részét húsmarha bikákkal termékenyítjük, hiszen húsmarha ágazat is működik a farmon.” 400 tehenet fejnek a Huddlestone farmon, de csak 120 tenyész-utánpótlásra van szükségük. „Ahogy elkezdjük genomvizsgáltatni az állományt rögtön észrevesszük, hogy mennyivel pontosabb párosítási döntést tudunk hozni, főleg a fiatal üszők esetében. A teheneknél van más információ, ami segít dönteni, de a fiatal üszőknél nagyon nagy segítséget jelent.”

Keskenyebb tartomány

A Huddlestone farm egy elég magas indexű állománnyal bír, és Tim úgy gondolja, hogy a genomvizsgálat egy jó eszköz arra, hogy az állomány a helyes irányban haladjon tovább. Az első évben 6-7 származási hibát kaptak, ez most évi 1-2 esetre csökkent. „ Ez azt az üzenetet hordozza, hogy mindannyiunknak nagyobb figyelmet kell fordítanunk az azonosításra és az adatrögzítésre”- jegyezte meg Tim. Találkozott teljes testvérek közötti nagy különbségekkel és néhány meglepetéssel is. „ A top üszőnk 530 gPLI értékkel egy olyan egyed, melyet nem vártam, de amint utánanéztem a származásának láttam, hogy egy problémamentes tehéncsaládból származik, mely mindig végezte a dolgát.” A kezdeti években egy bizonyos intervallumot fedtek le a kapott genomeredmények, de a genomika használatával Tim úgy látja, hogy keskenyebb lett ez a tartomány. Jelen pillanatban ott áll a farm, hogy minden első és második laktációs tehén rendelkezik genomikus tenyészértékkel. „Az állomány fejlődése gyorsabb, hiszen a jó üszőket tenyésztjük tovább és a genomeredményeknek köszönhetően a megfelelő bikát választhatjuk a jó üszőinkre. Ez egy kicsit inkább tudománnyá teszi a tenyésztést.” A költség jelentős (40 £), de Tim úgy véli, hogy még az alacsony tejárak mellet is megéri. „Biztosan nem térnék vissza az üszők genomeredménye nélküli tenyésztéshez.”

Forrás: Doug Savage: Three Breeders Talk about Genomic Testing Their Entire Herd, Holstein International, 2015 December 16-17.