Genetikai összefüggések – néhány figyelemre méltó változás az elmúlt években

A genetikai korrelációk ismerete elengedhetetlen a szakmánkban. Néhány példa: köztudott, hogy a tejmennyiség szoros összefüggést mutat a tejfehérje mennyiséggel. És köztudott, hogy a zsírtermelés negatív korrelációt mutat a DPR-rel (lányok újravemhesülési aránya). De: a korrelációk nem fix számok, a tenyésztési irányok módosulásával idővel változnak. Nate Zwald, aki a wisconsini Bomaz Farms-on született, nevelkedett és aktív, jól ismert név a holstein tenyésztésben (dolgozott az ABS és Alta-nál), a közelmúltban ismét megvizsgálta ezeket a számokat, és néhány figyelemre méltó változást fedezett fel.

A kérdések kíváncsisághoz vezetnek, és amikor az izgalomhoz vezet – akkor tanulunk! Egy ideje egy volt kollégám azt mondta: „Van egy kérdésem a tulajdonságok közötti összefüggésekről, és kíváncsi vagyok, hogy tudja-e rá a választ”? Mivel a kérdés a genetikáról és a tenyésztésről szólt, könnyen felkeltette az érdeklődésemet!

Épp egy megbeszélésről jöttem, ahol sok szó esett arról, hogy milyen gyorsan változtak át a tehenek tejtermelő gépezetekből beltartalom előállító gépekké! Manapság nem nehéz olyan Holstein-állományokat találni, amelyek átlagosan 4,5% tejzsír és 3,5% fehérje tartalom mellett termelnek, sőt némelyik eléri a 45 kg napi tejmennyiséget is. 20 évvel ezelőtt hasonlóan magas tejhozamú állományok voltak, de ezeknek a magas tejhozamú állományoknak a többsége küzdött a 3,8% zsír és a 3,2% fehérjetartalom megőrzéséért, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi víz mellett további egy font zsír+fehérje mennyiséget adunk el ugyanattól a tehéntől. Az összetevők szintje, amit sokan ma elérnek, még jobb, mint amit a termelők 20 évvel ezelőtt kértek, amikor azt mondták, hogy „fekete-fehér Jersey teheneket akarnak fejni”. Eközben a Jersey tehenek is továbbra is lenyűgöző fejlődést mutatnak, nyilvánvaló következtetéssel, hogy a „genetikai szelekció működik” – különösen, ha az nagyszerű gazdálkodással és takarmányozással párosul. Hogyan értünk el ilyen elképesztő fejlődést?

Elképesztő növekedés

Két, a szakmát valóban átalakító technológia előnyeit ismertük fel: a genomika és a szexált sperma használata. A genomika genetikai előrehaladásra gyakorolt előnye nyilvánvaló, de az ivarspecifikus sperma hasonlóan nagy (és azonnali) genetikai előrehaladást biztosíthat egy adott állomány számára, ha helyesen alkalmazzák, hiszen általa az állomány genetikailag gyengébb fele nem adhat tenyészutánpótlásként szolgáló borjút az állománynak! Gondoljunk bele másképp: ha egy termelő csak az állomány felső 50%-át számolná a termelési átlagában, a dolgok sokkal jobban néznének ki! Pontosan ez történik a szexált spermát használó állományokkal – és csak egyetlen generáció kell a hatás eléréséhez. E két technológia kombinációja lehetővé tette a szakma számára, hogy elképesztő termelékenységi növekedést érjen el – különösen a beltartalmi mutatók tekintetében!

Genetikai összefüggések

Visszatérve a kérdésre, ami felkeltette az érdeklődésemet: a genetikai összefüggésekre. Azon tűnődtem, hogyan változtak a dolgok, és vajon a tulajdonságok továbbra is ugyanúgy kapcsolódnak-e egymáshoz, mint a múltban, tekintve a tejet termelő állatok genetikájában bekövetkezett drámai változásokat. A válasz: a legtöbb tulajdonságkapcsolat következetes, de van néhány nagyon figyelemre méltó kivétel! Ezeket a korrelációkat a 30 000 legjobb bika adataiból számítottuk ki, leellenőriztük a 30 000 legjobb nőivarú egyed értékeivel, és kétszeresen ellenőriztük két teljes állományon, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy az eredmények nem torzítottak. Minden adathalmazban az egyes tulajdonságok kapcsolata 0,1-en belül volt a többi adathalmazhoz képest, így biztosak lehetünk az értékek helyességében.

1. A PTAM (tej font mennyiség) és a PTAF (zsír font mennyiség) között szinte nulla a korreláció. Ez azt jelenti, hogy a tejmennyiségre való tenyésztés nem eredményez nagyobb zsírmennyiséget. Ez egy hatalmas változás, és segít megérteni, miért tapasztaltunk ilyen nagy fenotípusos zsírnövekedést – a zsírszázalékon keresztül. Ezt olyan fajtavezető apák is alátámasztják, amelyek a PTAF szempontjából vezető helyen szerepelnek, de mérsékelten teljesítenek a tejmennyiség tekintetében, mint például Bomaz Medal (29H21617; Military-Gameday), amelynek PTAM-ja +1261 font, de +0,42% zsírtartalma van, tehát +161 PTAF.
2. Az egészségügyi tulajdonságok (hosszú élettartam, termékenység, betegség-ellenálló képesség) közötti korreláció továbbra is erős. Ez jó dolog és logikus valóság.
3. A küllemi tulajdonságok továbbra is szorosan korrelálnak egymással. Ez nem jó dolog. Véleményem szerint a farmagasságnak sokkal kevésbé kellene korrelálnia a PTAT, azaz a Típussal, mint amennyire valójában, és ideális esetben a farmagasságnak nem kellene összefüggést mutatnia a Tőgykompozittal. (Két különböző farmagasságú tehén azonos tőgyének azonos pontszámot kellene kapnia.)
4. A Típus (PTAT) korrelációja továbbra is szignifikáns mindkét indexben (TPI és NM$), de élesen ellentétes irányban!
5. A NM$ és a TPI indexek közötti kapcsolat korábban soha nem látott módon távolodott el egymástól. A korábbi korrelációk 0,80 feletti értékeket mutattak, míg most 0,44-re csökkentek.
6. Aggódom, hogy az általános hatékonyságra való fokozott összpontosítás (ami jó és szükséges) nem szándékolt következményekkel jár, mivel kisebb erősséggel rendelkező teheneket eredményez. Még nem találkoztam olyan tenyésztővel a világon, aki azt mondta volna nekem, hogy bárcsak kisebb erősségű tehene lenne! Mégis 95%-os korreláció van a BWC (Testsúly Kompozit) és az erősség között, és a BWC 11%-os súlyozással bír a NM$ indexben.
7. Az előző ponthoz némileg kapcsolódóan a BWC -0,56-os korrelációt mutat a NM$ értékkel, mégis az indexben alig 10% alatti súllyal szerepel. Ez valószínűleg annak a ténynek a függvénye, hogy a BWC gyorsan megváltoztatható, mivel korábban a szelekció során nem erre összpontosítottak, ezért a kiugró értékek felé mozgatja a NM$ indexet. Az erősség és a NM$ index között meglepően erős, -0,52-es korreláció is van.
8. Míg a nyitottabb bordák nagyobb termelést eredményeznek (Okkal tanították nekünk, hogy a tejelő tehenek bírálata során az élesebb teheneket preferáljuk), a magasabb kondíciójú és alacsonyabb élesség pontszámot elérő tehenek egyszerűen tovább élnek, és könnyebben ellenek.
9. Tudjuk, hogy az alacsonyabb testtömegű tehenek létfenntartási költségei alacsonyabbak. Szeretjük az alacsonyabb létfenntartási költségeket, de itt az ideje, hogy ne a lineáris küllemi tulajdonságokkal becsüljük meg a testtömeget, és elkezdjük a tehenek tényleges súlyát beépíteni a genetikai értékelésekbe. A testsúly becslése a tehén küllemi bírálata alapján majdnem olyan őrültségnek tűnik, mint a tehénre nézve megbecsülni, hogy mennyi tejet fog adni!

Forrás: Nate Zwald, Han Hopman: Genetic correlations – some notable changes in recent years, Holstein International, 2025/07